Kedves Mindannyian!
Nem tudom, mit meséltek a gyerekek a tegnapi napról, én azt hiszem, jól érezték magukat! 🙂 Volt azonban egy kis közjáték, amit hétfőn alaposan át kell beszélnünk, ami miatt az ügyességi játékokról lemaradtak. 🙁
A reneszánsz nyitótánc, a bábelőadás és a korabeli tudósok előadása után az alsósok kézműveskedni kezdtek, majd ügyességi versenyszámokon vehettek részt (nálam lehetett például madzagon lógó tejfölös lángost enni hátratett kézzel). Erről azonban a mi csemetéink lemaradtak! 🙁
Az történt ugyanis, hogy két nagylány Vanda, Levi nővére és Szilvi, Gabó nővére kísérte az osztályt, mivel én állomáson voltam. A kézműves foglalkozások után gyermekeink (nem tudom, kik és nem tudom, hányan) azt mondták a nagylányoknak, hogy nekik ebédelni kell menni az úszók miatt. – Csütörtökön és még péntek reggel is többször végigbeszéltem velük a programot, pontosan megbeszéltük, hogy csak a négy úszónak kell előbb megebédelni a versenyszámok között, így senki nem marad le semmiről! – A lányok hittek nekik, bementek, s mivel az ebédlő még zárva volt, a teremben várták az ebédidőt. Nekem egy idő után feltűnt az udvaron, hogy sehol nem látom az osztályomat. Végignyargaltam a helyszíneket és kiderült, hogy nemcsak nálam, egyik helyszínen sem voltak. Mire bementem értük, kihoztam őket az ügyességi versenyszámoknak vége lett! 🙁
Szerencsére a lovagi tornára már nem voltam beosztva – és engem már nem tudnak átverni! -, így ott mindegyik versenyszámban jól szerepeltünk, ügyesek voltak! 🙂
Ezt csak azért írtam le ilyen részletesen, mert igen gyakran előfordul, hogy megpróbálják felülírni, amit a felnőttek mondanak. Például a héten, mikor a röpdolgozatot írtuk matematikából, amikor azt mondtam, nyissák ki a füzetet, az osztály nagy része előtt nem volt felszerelés, mondván: “-Azt mondták, hogy nem kell!” Ilyenkor meg szoktam kérdezni, hogy melyik tanító néni mondta, mire egymásra kezdenek mutogatni. Más: előfordul, hogy hamarabb befejezünk valamit és még óra van, amikor – kihasználva a jó időt – kimegyünk az udvarra. Én azt kérem, váltsanak cipőt és sorakozzanak, ők cipőt váltanak és egyből kimennek, mert “-Azt mondták, hogy nem kell sorakozni!”
Emiatt az öntörvényűség miatt tegnap sok jóból kimaradtak, lesz miről beszélgetnünk hétfőn.
Hétfőn elolvassuk az utolsó fejezetet a Lesz nekem egy szigetemből, kedden összefoglalunk és beszedem az olvasónaplókat, amikre három jegyet kapnak a gyerekek. Többnyire nagyon szépek, sok színes rajzzal, de van néhány nagyon igénytelen munka, kérlek, nézzétek meg, tegyétek kicsit rendbe! 12 fejezetnek teljesen készen kell lenni! Szerdán vetélkedőt rendezek az olvasottakból! 🙂
Azt hiszem, már írtam, hogy sok jegyet fognak kapni a közeljövőben. A héten mindenkinek osztályoztam a hangos olvasását és a helyesírását. Az e-ellenőrzőben benne van, a tájékoztatóban nem mindenkinek.
A következő két hétben még keményen dolgozunk (a Skanzenba is délután megyünk), azután a kirándulás után már lazíthatunk! 🙂
További szép hétvégét kívánok!
Gréti