Boldog – szomorú levél

Kedves Mindannyian!

Először is szeretném megköszönni, hogy elhoztátok a gyerekeket péntek délután a Sulivárra! Külön köszönöm Heninek és Levinek, hogy betegen is eljöttek! Bár álarcban nehezebb volt táncolni, kiválóan megcsinálták a gyerekeink! 🙂

Nagyon jól megy már a Gergely-járás, szépen szólnak a dalok, jól megy a szöveg is. 🙂 Kedden a gyerekek fehér ingben/blúzban jöjjenek! A fiúk sötét nadrágban, a lányok harisnyában, a szoknyát ismét én adom. Mivel hűvös lesz, a harisnyára vegyenek nadrágot, a gumis derekú szoknya úgy is rájuk fog menni. Ha megérkezünk, leveszik a nadrágot és máris csinosban vannak! 🙂 Mivel az egész délelőttünk elmegy ezzel a programmal, iskolatáskát nem kell hozni! 🙂

Eddig a boldogság! 🙂 Ami miatt szomorú vagyok, az a továbbra is fenn álló tömeges felszerelés és házi feladat hiány. 🙁 Úgy döntöttem, részemről elengedem ezt a problémát, nem mérgelődöm, nem töltöm az időmet a beírásokkal. A házi feladat mindig gyakorlás, aki nem csinálja meg, gyengébben fog teljesíteni. 🙁 Akinek pedig hiányzik a felszerelése, duplán dolgozik! 🙁 Részemről a téma lezárva!

Miklós bácsi velem ellentétben most kezdi jegyezni (bent ültem angol órán, amikor a fél osztálynak nem volt kész a házi feladata, pedig csak négy szót kellett volna írni). Azt mondta, azért jegyzi, hogy év végén, amikor valakinél azon gondolkodik, hogy két jegy közül melyiket adja, ez fog dönteni. Aki mindig megírja a házi feladatát a jobbat kapja, aki nem, az a rosszabbat!

Csütörtökön iskolai ünnepély lesz, ünneplőben, kokárdával jövünk! Ne feledjétek, köszönöm! 🙂

További szép vasárnap estét!

Gréti

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük